Valószínűleg már Te is megtapasztaltad, hogy amikor vágysz egy dologra nagyon-nagyon, majd megszerzed / megkapod, idővel elmúlik a varázs és már egy másik dologra vágysz ugyanolyan lelkesedéssel. A szakemberek és a közhely-gyártók ezért szokták azt tanácsolni, hogy élményeket gyűjtsünk tárgyak helyett, ha a boldogságunkat akarjuk fenntartani. De mi van, ha már megszereztük azt a valamit? Valóban le kell mondanunk az általa kezdetben jelentett örömről? Vagy elodázható a hozzászokás?
Nos, mi évekkel ezelőtt (talán 4-5 éve?) vettünk egy kávéfőzőt. Már egy ideje vágytam egy normális kávéfőzőre, de amíg a régi működött, nem akartam ebbe beruházni. Aztán a régi készülék megkegyelmezett és kimúlt. Tudományos alapossággal válogattunk a típusok között, majd felkerekedtünk és beszereztük A Kávéfőzőt. Szemes kávéval dolgozik, csészénként frissen darálja a babszemeket és isteni, sűrű, krémes, illatos csodát főz belőle. Egy másik szintre léptünk a kávézás világában. Persze egy ilyen műalkotást nem tömünk gagyi kávéval, így mindig igyekszünk olyan alapanyagot tölteni bele, ami méltó hozzá. Szóval a végeredmény egy varázslatos kávé. Immáron 4 vagy 5 éve. Minden nap. Szeretjük még a masinát? Nem. IMÁDJUK!!! Hogy lehet az, hogy nem szoktunk hozzá? Ennek számos oka van.
1, Megtapasztalás, újra és újra
Mind a mai napig a kávézás egy ceremónia. A jelenben élés tökéletesen kivitelezett gyakorlata. Amíg isszuk a mennyei nedűt, nem létezik más. Nem rágódunk a múlton, nem tervezgetjük a jövőt. Belemerülünk a látványába (csészéink is szépek), csodáljuk a felszínén örvénylő sűrű habot, beszippantjuk a forró-illatos gőzt, kortyonként ízleljünk meg a csodát, szóval teljesen átadjuk minden érzékszervünket az élménynek. És ezt megtesszük amilyen sokszor csak lehet. Újra és újra. Így minden nap érezhetjük, hogy milyen csodát teremtettünk azzal, hogy megvettük ezt a masinát. (Tanulság: ha elég gyakran szánsz némi időt arra, hogy újra átéld és megtapasztald minden érzékszerveddel A Dolog által okozott csodát, akkor mindig teszel egy apró lépést a hozzászokás késleltetéséért.)
2, Légy hálás érte!
Az ilyen reggeli kávé-szeánszaink rituális hálaadással zárulnak. Valamelyikőnk megbabonázva felsóhajt, miszerint „Istenem, de jó, hogy megvettük ezt a kávéfőzőt!”. A másikunk eközben mélységes egyetértéssel bólogat és megerősíti a megállapítást. Nagyon kevés olyan nap van, amikor ez nem hangzik el és ami a legszebb a dologban, hogy ezt ilyenkor mindketten véresen komolyan is gondoljuk. Ha elég gyakran átérzed a hálát A Dolog jelenlétéért az életedben, újabb lépéseket tettél a hozzászokás ellen.
3, Egy kis szünet frissítően hat
Néha kénytelenek vagyunk megszakítani ezt a varázsos kávé-élményt. Amikor elmegyünk pár napra valahová, teljesen biztosak lehetünk abban, hogy ezt a minőséget sehol nem fogjuk megkapni. (Itt kivételként említeném Rómát. Na, ott valóban isteni volt a kávé. Is.) Már egyetlen hétvégényi megvonás is újra kiemeli kávéfőzőnk csodás, feledhetetlen értékeit, ha 1-2 hétre távolodunk el tőle, az első itthoni kávéfőzés ünnepélyes alkalommá válik. Ez működik más, hozzászokást kiváltó dolgokkal is. Ha néha megszakítod A Dolog rutin-szerű használatát, a következő használatbavételkor valamennyit visszakaphatsz az első megtapasztalás öröméből. Minél több időre távolodsz el tőle, annál nagyobb lesz az öröm. Gondolj bele! Kedvenc sorozatodból hetente 1, max. 2 részt adnak. Majd bele pusztulsz, mikor vége a heti adagnak. Ám amikor eljő a következő heti vetítés, csillogó szemekkel tapadsz a képernyőre és imádod a sorozatod minden pillanatát. Próbáld meg egyszer az összes részt egyben megnézni! Kb. a 10. rész után a hányinger fog kerülgetni 😊 Ugye, milyen jó egy kis szünet az élményben?
4, Tégy úgy, mintha ez lenne az utolsó napod vele!
És ha még mindig fokozni szeretnéd rajongásod a rég megszokott dolgaid iránt: gondolj bele, milyen lenne az életed nélküle! Képzeld el (de úgy igazán éld bele magad!), hogy holnap vissza kell adnod vagy oda kell adnod valakinek valahai kedvenc, mára kissé természetessé váló dolgodat. Vissza kell adnod az autódat. Vagy el fogják vinni a pár éves TV-det (és nem hoznak helyette egy újabbat, mert az csalás 😊) Ha valaki most azt mondaná, hogy viszi a kávéfőzőnket, valószínűleg elásnánk a kertben. A valakit, nem a kávéfőzőt…
Van pár dolgod, amiket régen nagyon-nagyon akartál, de mára természetessé vált számodra a létük? Próbáld ki ezeket a technikákat, hogy újra kicsit boldogabbá tegyenek. Az örökkévalóságig nem húzhatod az időt, idővel úgyis eljön a pillanat, amikor már nem tudod nem természetesnek venni a jelenlétét (kivéve, ha egy isteni kávéfőzőről beszélünk), de jelentősen elnyújthatod azt az időt, amíg örömmel tud eltölteni egy meglévő tárgy. És máris tettél egy apró dolgot a mindennapi boldogságodért 😊
